Bélflóránk fő funkciója immunrendszerünk állandó készenléti szinten tartása, valamint a kórokozókkal szembeni védelem.
Sajnos néha elkerülhetetlen orvos által felírt antibiotikumokat szedni. Előfordulhat, hogy esetleg elhanyagolunk egy-egy betegséget és komoly fordulatot vesz állapotunk, így szükség van antibiotikum használatára.
Már szinte mindenki tudja azt a tényt, hogy az antibiotikumok gyakran sokkal nagyobb kárt tesznek az egészségünkben, mint amennyi hasznuk van.
Egyre többen vannak azok, akik felismerik, hogy nem minden esetben kell rögtön az antibiotikumokhoz nyúlni. Azok az antibiotikumok is, melyeket enyhének tartanak, súlyosan lerombolhatják a bélrendszerünkben élő mikrobák egyensúlyát.
Antibiotikum szedésével együtt jár, hogy nem csak a megcélzott kórokozót pusztítja el, hanem mindazokat, a szervezet számára nagyon fontos mikrobákat is, amelyekre a mindennapi életünkben szükségünk van egészségünk megőrzése érdekében.
Antibiotikum szedése mellett, vagy akár az antibiotikum elhagyása utáni időszakban, ha hasmenéses panaszokat tapasztalunk, akkor gondoljunk arra, hogy az antibiotikum lehet a kiváltó ok. Ennek a tünetnek a lefolyása az enyhétől a nagyon súlyosig a legkülönbözőbb lehet. Az esetek többségében enyhe lefolyású, de egyes esetekben igen súlyossá is válhat, illetve komoly szövődményeket okozhat.
Antibiotikumok hatására a bélben jelenlévő normál bélflórát alkotó baktériumok elpusztulnak, és helyükben egy olyan baktérium telepszik meg, mely hasmenéses tüneteket okoz.
A tünet lehet pár napig tartó enyhe lefolyású híg székletürítés, de kialakulhat egészen súlyos, akár 15-20 napig tartó, vizes-nyákos, esetleg véres székletürítés, erős hasi görcsökkel, haspuffadással, időnként lázzal és teljes elesettséggel is. Ha nem gondolunk az antibiotikum kúra esetleges mellékhatásaira, akkor összetéveszthetjük egyéb gyomor-bélrendszeri megbetegedésekkel, ami miatt akár hasi műtétre is sor kerülhet.
Leggyakrabban a Clostridium difficile nevű baktérium okozza a bél nyálkahártyájának gyulladását, súlyosabb esetben esetleg szövetelhalást is. Ennek a kórokozónak kétféle toxinja van, az A-típusú (enterotoxin) és a B-típusú (cytotoxin), melyek kimutathatók székletből is. Előfordulhat, hogy kórokozó nincs is jelen a belekben, de ennek ellenére az antibiotikumot szedő, mégis hasmenésről panaszkodik. Ilyenkor lehet a panasz oka, hogy a gyulladáscsökkentő hatására a bélben normálisan jelenlévő „jó” baktériumok száma jelentősen lecsökken, ezek hiányában nincs lehetőség a szénhidrát tökéletes lebontására, és elkezdődik egy erjedéses folyamat, ami hasmenést okoz. Bár a beteg számára nagyon kellemetlen a gyakori hasmenés, az ezt csillapító szerek mégsem javasoltak, mert megakadályozza a baktérium toxinjainak a kiürülését is, így késlelteti a gyógyulást.
Prebiotikumok, probiotikumok, szinbiotikumok
Probiotikum = élő mikroorganizmus.
Prebiotikum = a probiotikus baktériumok szaporodását segítő élelmiszer alkotórészek.
Szinbiotikum = a probiotikumok és a prebiotikumok együttesét jelentik, vagyis olyan készítményt, melynek alkalmazása során a két tényező előnyös hatása összegződik.
Immunrendszerünk fontos részét képezi az az 1-2 kilogrammnyi hasznos baktériumtömeg is, amely a bélrendszerben, döntően a vastagbél területén helyezkedik el. A saját sejtjeink számának tízszeresét (!) kitevő baktériumok táplálása és életfeltételeinek biztosítása legalább olyan fontos, mint a saját sejtjeinké.
Káros baktériumok szaporodhatnak el, ha bélflóránk egyensúlya felborul. Az egyensúly helyreállítása érdekében ezért célszerű probiotikumot, prebiotikumot fogyasztanunk. A probiotikumok a bélrendszerbe jutva olyan anyagcseretermékeket állítanak elő, melyek közvetlenül hatnak az immunrendszer működésére.
A legjobb, ha nem kapszula formájában juttatod be szervezetedbe a jótékony hatású probiotikumokat.
Nézzük, melyek azok az élelmiszerek, melyeket fogyasztanod kell, ha antibiotikumot szedsz.
Túrókészítmények, érlelt sajtok
A túrókészítmények és az érlelt sajtok (edami, camembert, pálpusztai, parmezán) támogatják a bélflóra egyensúlyát.
Élőflórás joghurt, kefir
Napi két-három doboz élőflórás joghurt vagy kefir (kaukázusi kefir) fogyasztása nem csak antibiotikum-kúra esetén javasolt bélflórád erősítése érdekében, hanem akkor is, ha nincs egészségügyi problémád. Házilag is készíthetünk megvásárolható baktériumtenyészettel kefirt.
Kovászos uborka, savanyú káposzta, almaecet
Az érleléssel előállított élelmiszerek, mint a kovászos uborka, a savanyú káposzta és az almaecet (házi készítésű) szintén kiváló forrásai a porbiotikumoknak.
Kimchi (kimcsi)
Koreai savanyú káposzta, vagy savanyú retek, mely hasonlít a mi savanyú káposztánkhoz. A különbség csak annyi, hogy kínai kelből, vagy vajretekből készül és több benne a fűszer.
Kombucha tea
A fekete teából és cukorból készült fermentált ital. Segíti a hasznos baktériumok szaporodását.
Miso leves szójabab pasztából
Szintén erjesztéssel készül az ázsiai miso leves, melynek szójabab az alapanyaga. Több mint 160 hasznos baktériumtörzs található benne, ráadásul sok B-vitamint és antioxidánst is tartalmaz.
Természetes prebiotikumok
A természetes élelmiszerekből nyerhető probiotikum mellé általában javasolt prebiotikum fogyasztása is, hogy segítsék a jótékony baktériumok megtelepedését és szaporodását a bélrendszerben.
A legjobb természetes prebiotikum források a következők: csicsóka, hagyma, banán, fokhagyma, bab, búza, borsó, articsóka, zabpehely, tej.
A természetes probiotikum és prebiotikum fogyasztása mellé ajánlott és rendkívül fontos a rostokban gazdag táplálkozás is.
